A Boavista hazai pályán 1:1-es döntetlent játszott a Vizelával a harmadosztályú portugál labdarúgó-bajnokság második fordulójában. A Boavista utóbbi évekbeli szezonkezdetei már csak ilyenek, hiszen tavaly és azelőtt is két iksszel rajtoltak a sakkosok. Ez persze nem magyarázat arra, hogy miért sikerült elvesztenünk két pontot egy simán hozható meccsen.

Első hazai mérkőzésére készült vasárnap a Boavista a 2012/13-as szezonban, ezúttal végre Petit-vel is a soraiban. A következő összeállításban lépett pályára a csapat az Estádio do Bessában: Ricardo Campos - André Pereira, Carlos Santos, Frechaut, Paulo Campos - Zé Tiago, Petit (75' Joel Pires), Pedro Navas - Zé Manel, Fary (58' Adriano), Wellington (68' Pedrinho).

A Boavista hazai pályán 1:1-es döntetlent játszott a Vizelával a harmadosztályú portugál labdarúgó-bajnokság második fordulójában. A Boavista utóbbi évekbeli szezonkezdetei már csak ilyenek, hiszen tavaly és azelőtt is két iksszel rajtoltak a sakkosok. Ez persze nem magyarázat arra, hogy miért sikerült elvesztenünk két pontot egy simán hozható meccsen.

Első hazai mérkőzésére készült vasárnap a Boavista a 2012/13-as szezonban, ezúttal végre Petit-vel is a soraiban. A következő összeállításban lépett pályára a csapat az Estádio do Bessában: Ricardo Campos - André Pereira, Carlos Santos, Frechaut, Paulo Campos - Zé Tiago, Petit (75' Joel Pires), Pedro Navas - Zé Manel, Fary (58' Adriano), Wellington (68' Pedrinho).

Jól kezdődött a mérkőzés a sakkosok számára, akik hamar átvették az irányítást a pályán. A tizedik percben egy kiváló Petit keresztlabdát Frechaut váltott gólra, de a játékvezető valamit szabálytalannak látott, ezért érvénytelenítette a találatot. Nem esett kétségbe a Boavista és hamarosan szabályos gólt is elért: 20 percnyi játék után Zé Tiago (aki egyébként is a mezőny egyik legjobbja volt) megszerezte a vezetést. Ezután is csak egy csapat volt a pályán, a fekete párducoknak még legalább két óriási lehetőségük volt arra, hogy eldöntsék a találkozót, de nem éltek a lehetőséggel. Az első félidő vége felé kicsit visszavett az iramból a Boavista és mint később kiderült, sajnos már nem is tudtak felpörögni a játékosok ugyanarra a szintre, mint amivel kezdték a meccset.

Az első félidőt látván az ember azt gondolhatta volna, hogy a Boavista ugyanolyan elánnal fog nekivágni a második félidőnek, mint az első perceknek. De nem ez történt. A sakkosok ott folytatták, ahol az első háromnegyed óra végén abbahagyták, egyre inkább átengedve a terepet a Vizelának.
Az egyik szurkolói blogon olvastam, hogy több játékos is egyértelműen erőnléti problémával küzködött. Értsd: az öregek már nem bírnak 90 percet, a fiatalok pedig még nem. Vagy csak tényleg nagyon szezon eleji formában vannak a játékosok – ebben az esetben viszont az őket felkészítő szakmai stáb felé volna egy kérdésem, mégpedig a következő: mégis mi a francot csináltak a nyáron?
Az eső és az erős szél sem könnyítette meg a Boavista dolgát, de erre nem lehet fogni a második félidőbeli gyenge játékot. Ahogy azt sejteni lehetett, nem tudtuk kihúzni kapott gól nélkül: a 86. percben jött az egyenlítés, a bissau-guineai Camará révén. Hidegzuhany.

A szurkolók nem ilyen eredményre számítottak, és legfőképpen nem ilyen játékra. Különösképpen, hogy gyakorlatilag legerősebb összeállításában léphetett pályára a csapat. Három mérkőzést tudtak le idáig a sakkosok, ebből két döntetlen bajnokin, a harmadik pedig egy csalódást keltő vereség a kupában. Most már jönnie kell a győzelmeknek is, különben megnézheti magát a csapat. A Boavista-drukkerek nagyon türelmetlenek...