A portugál zerozero.pt futballportálon futó „Világom négyzetekben” című sorozat José Pedro Pais hetente jelentkező véleményrovata, mely mi másról is szólhatna, mint kedvenc klubunkról, a Boavistáról. A szerző legutóbb az elmúlt három évről, a közelgő szezonkezdetről és a csapattal kapcsolatos várakozásairól írt egy kiváló cikket, ezt pedig úgy gondoltam, érdemes megosztanom veletek.

3 év. 36 hónap. 156 hét. 1095 nap. 26 280 óra.

Ennyi időt töltött a Boavista ismét a Primeira Ligában a vértanúságát követően, ami alatt az FPF az alsóbb divíziókba száműzte.

Nem tűnhet egy akkora dolognak, amit ünnepelni kéne, különösen egy olyan dicsőséglistával rendelkező klub esetében, mint a Boavista, de ha megnézzük, milyen körülmények között játszott ezen három szezon alatt a csapat, talán mégis.

A három évvel ezelőtti igazságosztás utáni átigazolási időszakban alig több, mint hatvan nap alatt kellett a Boavistának összeállítania egy teljesen új keretet, méghozzá nullához konvergáló költségvetésből, hiszen az egyetlen élvonalbeli klub volt, amely nem rendelkezett megkötött tévés szerződéssel.

A nyári zavarosban való halászás után aztán csak sikerült összeállítani egy keretet a Bessában.

Egy keretet, amely nem volt elég jó a Primeira Ligában való szerepléshez.

Mindezek ellenére a Boavista bemutatkozott, 2014. augusztus 17-én játszotta első meccsét Bragában – ahol végül kiütéses vereséget szenvedett, de rögtön megmutatkozott az a hatalmas erő, amibe a Boavista kapaszkodhatott az idény során: a szurkolók.

Csak a szurkolók segítségével érhette el ez a csapat – amely olyan játékosokból állt, mint Daniel Monllor, João Dias, Lucas Rocha, Anderson Correia, Fábio Ervões, Brayan Beckeles, Tengarrinha, Julián Montenegro, Bobô és Zé Manuel, akik mindannyian pályára léptek azon a bizonyos első mérkőzésen – a célját, a bennmaradást.

És valóban így történt.

Három évvel a visszatérése után a Boavista ma Portimãóban kezdi meg az új szezont, a frissen feljutott Portimonense ellen.

Egy Boavista, mely tudja, hogyan vívja ki újra mindenki tiszteletét. Vér, veríték és könnyek árán, minden és mindenki ellenében.

Egy Boavista, mely tudja, hogyan szilárdítsa meg biztosan a helyét a legjobbak között és tegye vonzóbbá magát a játékosok számára.

Egy Boavista, mely képes volt folyamatosan fejlődni, azon mindennapi akadályok dacára is, amelyekbe szüntelenül beleütközött.

Egy Boavista, mely idén végre a Primeira Liga szintjének megfelelő minőségű csapattal képviselteti magát a bajnokságban, és amelyet az egyik legjobb portugál edző irányít.

Hagyjuk figyelmen kívül azokat, akik szerint ez a köszönetnyilvánítás és a gratuláció ideje! Ez ugyanis pontosan annak az ideje, hogy emeljünk az elvárásainkon.

Adjatok bele mindent a pályán és a szurkolók soha nem fognak elfordulni tőletek!

Sikereinket nem a kevesebbel való beérésnek, hanem az állandó elégedetlenségnek, a továbblépés iránti vágyunknak köszönhetjük, függetlenül attól, hogy ez mások szerint mennyire tűnt lehetetlennek.

A Boavista mezét felölteni nem munka, hanem büszkeség.

Tegyetek büszkévé minket!