Elpídio Silva szívesen visszatérne a Boavistába
Ki ne emlékezne Elpídio Silvára? A most 37 éves, jellegzetes pisztolylövéseket imitáló gólöröméről elhíresült egykori Boavista-ikon saját facebook-oldalán jelentette ki, hogy szívesen segítene volt csapatán.
Silva a következőket írta: „Ha a Boavistának szüksége van a segítségemre, számíthat rám! Mindörökké BOAVISTA!”, továbbá „Megtiszteltetés lenne újra játszani!”.
Az igazolási ügyek és a csapat összeállítása természetesen az igazgatóság és a szakmai stáb dolga, de mindenképp örömteli volna újra sakkmintás mezben látni nagyszerű ex-játékosunkat.
Silva egyébként már visszavonult a profi labdarúgástól, utoljára a ciprusi AEK Larnaca játékosa volt 2009-ben. Ennek ellenére biztos vagyok abban, hogy ha újra edzésbe állna, akkor tudna egy-két dolgot mutatni a fiataloknak – valószínűleg nem felejtett el futballozni.
Forrás: The Boavista Footballers
(Fotók: 
A saját nevelésű Ricardo Costa 1996-ban, 15 évesen került fel a Boavista U17-es csapatába. 1999-ig maradt a Boavistában, majd a városi rivális FC Portóhoz igazolt. Itt első két szezonját a B-csapatnál töltötte, aztán 2002-ben bemutatkozhatott az első csapatban is, mégpedig pont egy Boavista elleni derbin. Egészen 2007-ig a Porto játékosa maradt, de Jorge Costa, Pedro Emanuel, Pepe és Bruno Alves mellett soha nem tudta bebiztosítani helyét a kezdőcsapatban. Négy portugál bajnoki aranyat, négy portugál kupát, illetve egy-egy Bajnokok Ligája-, UEFA-kupa- és Világkupa-serleget nyert a történelmük talán legsikeresebb korszakát élő kék-fehérekkel, mielőtt a kevés játéklehetőségre hivatkozva továbbállt és a német Wolfsburg játékosa lett. Ide is pont a legjobbkor szerződött, ugyanis mindenkit meglepve 2009-ben a Farkasok megnyerték a Bundesligát. 2010-ben rövid kölcsönjáték következett a Lille-ben, majd a Valenciához igazolt, ahol az utóbbi két szezonban két spanyol bajnoki bronzéremnek örülhetett. A válogatottal ott volt a 2004-es athéni olimpián, valamint a 2006-os németországi és a 2010-es dél-afrikai világbajnokságon is.
Raul Meireles szintén a Boavista utánpótlásképzéséből került ki, de a felnőttek között már nem itt mutatkozott be. 2001-ben a másodosztályú Desportivo das Aveshez került kölcsönbe, ahol később olyan meggyőzően teljesített, hogy a következő idényre is kikölcsönözték. 2003. május 5-én, az União da Madeira elleni mérkőzésen szerezte meg első felnőtt gólját, egy 30 méteres bombagól formájában. Ez azóta védjegyévé vált, igazi nagy lövővé fejlődött. A 2003/2004-es szezonra visszatért a Boavistához, ahol a csapat egyik meghatározó játékosa lett. Ahogy előtte és utána is megannyi sakkos tehetségre, úgy rá is lecsapott a szezon végén a nagyobb és gazdagabb FC Porto. Ricardo Costa csapattársaként hazai fronton mindent megnyert, amit lehetett, aztán 2010-ben a Liverpoolba igazolt. Másfél év múlva a Chelseahez távozott, ahol klubszinten felért Európa csúcsára is, megnyerve a Bajnokok Ligáját.
Hugo Almeida 1984. május 23-án született Figueira da Fozban. A helyi Associação Naval 1º de Maio nevű csapatban kezdett el futballozni, majd az FC Porto utánpótlásbázisára került. 2003 első felében az União de Leiriához került kölcsönbe, majd visszatérve a Portóhoz, szeptemberben bemutatkozhatott a legjobbak között. Sok játéklehetőséghez azonban nem jutott, így újabb kölcsönjátékok következtek, előbb 2004-ben ismét a Leiriánál, utána 2005-ben a Boavistában. A Boavista színeiben 14 meccsen játszott és 3 gólt szerzett. Ezután visszatért a Portóhoz, ahol végre hasznos részét képezte a 2005/2006-os bajnokcsapatnak. Abban a szezonban a Bajnokok Ligájában lőtte emlékezetes, 
Kevés említést kapott e blog hasábjain a futsal, pedig a Boavista kispályás csapata a nagypályásokkal szemben újra Portugália élvonalában szerepel. A Campeonato Nacional 22. fordulójában ma Boavista–Belenenses rangadót rendeztek, úgyhogy a futsalhiányt kicsit enyhítendő, megnézzük mi történt a meccsen.
Több mint 250 mérkőzés és több mint félszáz gól van a lábaiban. Egy Szuperkupát, egy Portugál Kupát és egy bajnoki aranyat is nyert, ezzel örökre beírta nevét a klub históriáskönyvébe. A Boavista történelmének egyik legkiemelkedőbb alakja: Erwin Sánchez.
Meglehetősen rég jelentkeztem helyzetjelentéssel, amiért elnézést kérek, de sajnos megesik az ilyen az egyszerkesztős blogok életében. Mostani monstre bejegyzésemben igyekszem pótolni a hiányt és beszámolni a november eleje óta történtekről.
Az alacsonyabban rangsorolt csapatok elleni kötelező győzelmek után a Boavista bicskája sajnos rögtön beletörött az első nagyobb ellenállást kifejtő csapatba. A tavaly a negyedosztályban bajnoki címet szerző, idén pedig odahaza különösen jól szereplő újonc, az Amarante egy sárga lapokkal bőven tarkított mérkőzésen (Pedro Vilaça tíz sárga cédulát osztott ki, Hugót pedig kiállította) 3:1-re győzte le a Boavistát. El kell ismerni, egyetlen rúgott gólunk is kamubüntetőből született (más kérdés, hogy az ellenünk megítélt tizenegyes jogossága is megkérdőjelezhető), szóval teljesen megérdemelten nyert az Amarante. Aki még sosem látott portugál harmadosztályú bajnokit, az most megteheti, mert az egész mérkőzés megtekinthető a YouTube-on:
Nem tudni, hogy az Amarantében elszenvedett vereség mennyire volt befolyásoló tényező a dologban, mindenesetre november 17-én bejelentették, hogy José Ferreirinha veszi át a csapat irányítását Mário Silvától. Érdekesség, hogy a két szakembert José Mourinho személye köti össze: Silva még játékosként UEFA-kupát és BL-t nyert a Mourinho edzette Portóval, Ferreirinha pedig játékosmegfigyelőként dolgozott Mourinho Chelseajénél a 2004/05-ös szezonban. Egyébként meglehetősen gyakoriak az edzőváltások a Boavistánál, amióta leáldozott a klub szerencsecsillaga: 2008 óta nem kevesebb, mint 8 tréner dolgozott a sakkosoknál...
Az elmúlt két hétben szerényebb képességű csapatokkal találkozott a Boavista, nevezetesen a Madalenával és a Paredesszel . Mindkét együttes a kiesőzónában tanyázott, így kedvenc sakkosaink számára nem volt kérdéses: csak a győzelem elfogadható!
2 győzelem, 2 döntetlen és 1 vereség a Boavista mérlege az első öt forduló után. Ez alapjában véve nem lenne olyan rossz mutató, ám annak fényében, hogy a Tondela még hibátlan és 100%-os teljesítménnyel vezeti a tabellát, kijelenthető, hogy már most komoly lépéshátrányba kerültünk a bajnoki címért való versenyfutásban.
A hónap elején olvashattatok róla, hogy elhalasztottuk az első fordulóbeli, Aliados Lordelo elleni mérkőzésünket, így számunkra később kezdődött a bajnokság. Jó, rendben, de mostanra már a második fordulón is túl kéne lennünk. De mégsem vagyunk rajta túl. Mi van a Boavistával? - tehetitek fel a kérdést. A kérdésre a tömör válasz az, hogy egy továbbhalasztott első fordulóbeli meccsel kezdünk, majd a harmadik fordulóval folytatjuk, és csak azután játszuk le a második körből elmaradt meccsünket. Hogyan???