110 éves a Boavista – és erősödik!

Lehetőségeihez képest nagyszabásúnak mondható ünnepséggel emlékezett meg alapításának 110. évfordulójára a Boavista. Volt ünnepi vacsora, gálamérkőzés, tűzijáték, na meg egy sor új játékos is bemutatkozott a Bessa-stadion nagyérdemű közönségének.

110 évvel ezelőtt, 1903. augusztus 1-én alapították a Boavista Futebol Clube-ot, a klubvezetés – élén João Loureiro elnök úrral – pedig mindent megtett azért, hogy emlékezetessé tegye a jeles évfordulót. Egyfelől ugye a zöldasztal mellett sikerült kiharcolniuk az élvonalba való visszajutást, másfelől kétnapos ünnepségsorozatot bonyolítottak le, amelyen sajnos nem volt annyi résztvevő, mint amennyire számítottak, de így is fontos bevételhez juttatta a klubot.

Lehetőségeihez képest nagyszabásúnak mondható ünnepséggel emlékezett meg alapításának 110. évfordulójára a Boavista. Volt ünnepi vacsora, gálamérkőzés, tűzijáték, na meg egy sor új játékos is bemutatkozott a Bessa-stadion nagyérdemű közönségének.

110 évvel ezelőtt, 1903. augusztus 1-én alapították a Boavista Futebol Clube-ot, a klubvezetés – élén João Loureiro elnök úrral – pedig mindent megtett azért, hogy emlékezetessé tegye a jeles évfordulót. Egyfelől ugye a zöldasztal mellett sikerült kiharcolniuk az élvonalba való visszajutást, másfelől kétnapos ünnepségsorozatot bonyolítottak le, amelyen sajnos nem volt annyi résztvevő, mint amennyire számítottak, de így is fontos bevételhez juttatta a klubot.

Az ünnepi program július utolsó éjszakáján kezdődött az Estádio do Bessában, amikor ottani idő szerint 21:30-kor bemutatták a 2013/14-es szezonra készülő csapat tagjait. Az általam korábban ismertetett kerethez még öt új fiú csatlakozott. Először is érkezett kapusposztra Marco Gonçalves, aki a maga 35 évével leginkább a rutint hozta magával a Trofensétől, különben valószínűleg kispadra igazoltuk Tiago Pinto mögé. Egyébként korábban sokáig volt a Braga keretének tagja, de megfordult a Belenensesben és a Gil Vicentében is – igaz, egyik helyen sem volt első számú opció. Luís Neves 24 éves középpályás, eddigi karrierjét egyetlen klubban, a Gondomarban húzta le. Ügynöke régi ismerősünk, Sérgio Leite, aki kapusként három ízben is megfordult a Boavistánál (1996-tól 1999-ig, majd 2002/03-ban és 2008/09-ben), így annyira nem meglepő, hogy Neves most a sakkosoknál bizonyíthat. Zé Manuel – nem összetévesztendő korábbi kiváló szélsőnkkel, Zé Manellel! – egy 22 éves csatár, eddigi pályafutása nagy részében a Braga B és a Merelinense között ingázott, amiből arra következtethetünk, hogy a harmadosztályhoz elég tehetséges, de a magasabb szintet még nem ütötte meg. Talán majd nálunk... Hugo Costa 23 éves balhátvéd, a Freamundétől érkezett. Varzim-nevelés, ott is kezdte el profi karrierjét, majd 2011-ben a Feirenséhez került. Kilenc mérkőzésen lépett pályára az akkor épp elsőosztályú csapatban, majd kölcsönadták a Tondelának, amellyel bajnok lett a harmadosztály középső zónájában, a rájátszásban pedig kiharcolták a feljutást.

Ricardo Silva visszatért régi sikerei helyszínére
Ricardo Silva visszatért régi sikerei helyszínére

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a nagy visszatérő: Ricardo Silva. Azt hiszem, ő különösebb bemutatásra nem szorul, a fiatalabbak kedvéért azért mégis pár mondatot elejtek róla. A szeptemberben már életének 38. esztendejébe lépő, de még mindig nagyszerű középhátvéd a Boavista utánpótlásából kikerülve hamar felkeltette a városi rivális FC Porto figyelmét, ahol U21-es válogatott lett, mégsem kapott folyamatos játéklehetőséget. Egymást követő kölcsönjátékok követték egymást, majd ezeket megunva 2003-ban visszatért nevelőegyesületéhez. A sakkosok védelmének oszlopos tagja lett egészen 2008-as távozásáig, amikor az orosz Sinnyik Jaroszlavl kedvéért hagyta ott az anyagilag megroppant portói klubot. Kétéves oroszországi kitérő után hazatért Portugáliába, a Vitória Setúbal játékosa lett. A zöld-fehéreknél egészen tavalyig fix kezdő volt, csapatkapitány is lett, az elmúlt szezonban azonban sérülések hátráltatták, ezért csak öt meccsen léphetett pályára. Bízom benne, hogy sikerült teljes mértékben felépülnie és idén újra hasznos tagja lesz a Boavista keretének.

Egy olyan játékos is akadt, akit korábban már én is bemutattam, de akinek a bejelentésére hiába vártunk, a zöld-foki-szigeteki Adilson szerződtetése ugyanis kútba esett, ő végül a Navalba igazolt. Természetesen akadtak távozók is, de róluk egy következő posztban számolok majd be.

A csapatbemutató után 22 órai kezdéssel került sor a Salgueiros 08 elleni gálamérkőzésre. A párosítás több okból is érdekes, mondhatni egyértelmű választás volt a portói vörösöket meghívni az ünnepségre. A két csapat közötti városi rivalizálás ugyanis mostanság az Everton-Liverpool meccsek "barátságos" hangulatát idézi, ami nem véletlen. Ismert, hogy nemrég mindkét klub igazi pokoljáráson ment keresztül, a Salgueiros még nálunk is mélyebb bugyrokból van visszatérőben. Emellett két éve a Salgueiros centenáriumi tornáján részt vett a Boavista, sőt mi több, stadionját adta az otthonát vesztett csapatnak az esemény megrendezéséhez. Kölcsönkenyér visszajár alapon a Salgueiros sem utasította el a Boavista születésnapján való részvételt. Ezen túlmenően több jelenlegi salgueiristának van boavistás kötődése, Filipe Gouveia vezetőedzőtől kezdve Léo Bonfimon és Joel Alvesen át egészen egykori harmadosztályú gólkirályunkig, Beréig.

Magára a mérkőzésre visszatérve, 1:1-es döntetlennel ért véget a találkozó, melyet sajnos bántóan kevés szimpatizáns tekintett meg, de ezt tudjuk be a kései kezdésnek. Öt perc játék után Ruben Alves szerzett vezetést a Boavistának, ezt a Salgueiros részéről Serra egyenlítette ki a 35. percben. A meccs utózöngéihez tartozik, hogy új csodagyerekünk pár nappal később aláírt az akadémiánkat rendre pofátlanul levadászó FCP-hez...

A mérkőzés végeztével, már éjfél után tűzijátékkal köszöntötték a 110 évessé váló Boavistát, miközben a stadion hangosbemondójából megszólalt a csapat himnusza. Így záródott az ünnepség első napja:

Augusztus elsején délután hat órakor ünnepélyes zászlófelvonásra került sor az Estádio do Bessa mellett, majd – a portugál vallásos nép lévén – az emberek a Nossa Senhora da Boavista nevet viselő templomba vonultak (amely kívülről nézve nem éppen templomnak tűnik – szeretünk, modern építészet!), ahol az elhunyt klubtagokért mondtak szentmisét.

Az eseménysorozat az este fél kilenckor kezdődő jótékonysági vacsorával és adománygyűjtéssel ért véget, amelyre a Bessa saját éttermében került sor. Ezen minden bizonnyal csak a módosabb vagy nagyon fanatikus szurkolók, illetve a szponzorok küldöttei vettek részt, mivel az 50 eurós beugrónak azért arrafelé is van némi elrettentő ereje. Aki viszont ezt befizette, az azzal a boldog tudattal térhetett nyugovóra, hogy ő minden tőle telhetőt elkövetett kedvenc klubja megsegítése érdekében. Akkor meg pláne, ha már megvette a 2013/14-es bérletét is és a következő szezonban többezredmagával megtölti majd a stadiont.

Szólj hozzá!