O húngaro axadrezado – portugálul annyit tesz, mint „a kockás magyar”. Os Axadrezadosnak, azaz kockásoknak vagy sakkosoknak Portugália egyik legnagyobb múlttal rendelkező focicsapatát, a Boavistát szokták becézni. Erről a klubról fog szólni ez a blog. Bizonyára kitaláltátok, a kockás magyar pedig jómagam volnék, vagyis én egy magyar Boavista-szurkoló vagyok. Tudomásom szerint rajtam kívűl nincs túl sok...

Mit kell tudni a Boavistáról? Következzék néhány fontos információ és egy kis klubtörténet!

A klubot 1903. augusztus 1-én alapították Portugália második legnépesebb városában, Portóban, egészen pontosan annak Boavista nevű városrészében. A csapat eleinte talpig feketében játszott (ehhez az időszakhoz köthető az együttes Panteras Negras – Fekete Párducok – becenevének elterjedése), ám hamarosan a később védjegyükké vált fekete-fehér sakkmintás mezre váltottak.

Az évek folyamán a kiscsapatból lassan sikeressé és népszerűvé váló, fénykorát az 1970-es és 1990-es években, valamint az ezredforduló környékén élő klub 2001-ben olyan hőstettet vitt véghez, amit előtte csak a Belenenses tudott megcsinálni, még 1946-ban: a Benfica, az FC Porto és a Sporting CP alkotta „Nagy hármason” kívüli csapatként sikerült megnyernie a portugál labdarúgó-bajnokságot. Nem sokon múlott, hogy 2002-ben ismételjen...

Időközben a Boavista olyan kiugró eredményekkel tette le a névjegyét a Bajnokok Ligájában, mint az akkoriban európai topkluboknak számító Dortmund 1:0-ás és 2:1-es, valamint a Dinamo Kijev 3:1-es és a Nantes 1:0-ás legyőzése, továbbá két Liverpool és egy Bayern München elleni döntetlent is fel tudtak mutatni a sikeredző, Jaime Pacheco által irányított sakkosok. A 2001/2002-es szezonban a második csoportkörbe jutás is összejött, de ez még korántsem jelentette a csúcsot.

Az igazi nemzetközi elismerést az UEFA Kupa 2002/03-as kiírása hozta meg a klub számára. Ebben a szezonban az izraeli Maccabi Tel-Aviv, a ciprusi Anorthoszisz Famaguszta, a francia Paris Saint-Germain, a német Hertha Berlin és a spanyol Málaga csapatain túljutva egészen a sorozat elődöntőjéig menetelt a Boavista, ahol a skót Celtic-kel találkozott. Mivel a másik ágon az FC Porto összesítésben 4:1-re verte a Laziót és bejutott a sevillai döntőbe, ha a sakkosok is véghez viszik a bravúrt, akkor történelmet írnak: nemhogy portugál, de egyenesen portói házidöntőt rendezhettek volna, márpedig olyanra azelőtt soha nem volt példa, hogy európai kupadöntőt egyazon város két csapata játsszon.

A nagy lehetőség kapujában sajnos elbukott a Boavista. Az első mérkőzésen ugyan 1:1-es döntetlen született Skóciában, a visszavágón azonban a Celtic bizonyult jobbnak; Henrik Larsson góljával 1:0-ra nyertek a glasgow-iak és döntőbe kerültek. Ahol aztán a másik portói csapat „bosszút állt” rajtuk: hosszabbítás után 3:2-re diadalmaskodott a José Mourinho által dirigált együttes. A Porto számára ez volt egy európai sikersztori kezdete, a következő szezonban ugyanis a Bajnokok Ligáját is megnyerték. A városi rivális ellenben lassan elkezdett csúszni lefelé a lejtőn...

Ezekben az években a 2004-es Európa-bajnokságra készülődő Portugália nagy stadionépítési és stadionrekonstrukciós lázban égett. A Boavista otthona, az Estádio do Bessa is felújításra várt. Tény, hogy a régi helyén felhúzott új létesítmény nagyon szép lett, viszont az elmaradt állami támogatás miatt az építkezés óriási adósságokba verte a klubot. Ez hamarosan az eredményeken is meglátszódott. A csapat 1999 és 2002 között egyszer sem végzett negyediknél rosszabb helyen a bajnokságban. Ehhez képest 2003-tól 2007-ig a következő pozíciókban zártak: 10., 8., 6., 6., majd megint a 10. helyen.

Aztán eljött a 2007/2008-as bajnokság, aminek a vége igazi fekete folt lett a Boavista történelemkönyvében. Katasztrofálisan indult a szezon, az ígéretes játékoskeret ellenére a csapat az egész őszi szezonban a kiesőzónában szégyenkezett. Tavaszra összeszedték magukat a fiúk, és bár egyre többet lehetett hallani súlyos pénzügyi gondokról, végül egészen a 9. helyig küzdötték fel magukat a tabellán. Mégis hiábavaló volt a nagy tavaszi menetelés, ugyanis a Boavistának 1969 óta először búcsúznia kellett az első osztálytól, mivel az Apito Dourado (Arany Síp) néven elhíresült portugál bundabotrányban bűnösnek ítélte a csapatot a fegyelmi bizottság és kizárta őket a másodosztályba. Sokan temetni kezdték az amúgyis financiális problémákkal küzdő csapatot...

És mi ezen a ponton kapcsolódunk be a történetbe! A Boavista teljesen kicserélődött, többnyire az ifiből felhozott, illetve máshonnan ingyen vagy kölcsönben megszerzett tapasztalatlan fiatalokból, pár ifjú ászból (Ivan Santos, Gilberto, Pedro Moreira), több névtelen brazilból, valamint néhány rutinos, nagyobb nevű, és egykoron a csapattal fényesebb sikereket elérő, no meg a klubhűség mintapéldányainak is tekinthető játékosból (Mário Silva, Jorge Silva, Rui Lima, João Tomás) álló kerettel vágott neki a 2008/2009-es másodosztályú bajnokságnak. Sajnos egyelőre nem szerepel igazán sikeresen a csapat, sőt, kifejezetten alulmúlja a várakozásokat, így a gyors visszajutás lehetősége elszállni látszik, de a remény hal meg utoljára... Força Boavista!