Hat évre eltűntünk a süllyesztőben. Hat évig játszottunk szar stadionokban, szar körülmények között. Hat éven át jártunk bíróságról bíróságra, hogy bizonyítsuk igazunkat. Hat évet vártunk... De most visszatértünk! A Boavista visszatért oda, ahová mindig is tartozott: a legjobbak közé. Vasárnap minden boavisteiro – tartózkodjon a helyszínen, a tévé előtt, vagy akár a munkahelyén, a rádiót hallgatva – hatalmas izgalommal várta, hogy helyi idő szerint este hét órakor elhangozzon a kezdő sípszó a bragai AXA Stadionban.

Aztán mire hármat pislogtunk, máris hátrányba került szeretett csapatunk. Majd ugyanez eljátszódott a második félidőben is. Puff neki, ennyit a szép visszatérésről. Talán maguk a játékosok sem hitték el, hogy ez történik velük. Talán kicsit meg voltak illetődve, talán mi, szurkolók helyeztünk a vállukra túl nagy súlyt, talán csak mázlija volt a Bragának, talán... Túl sok a talán! Ami biztos: ez a csapat még nem áll készen az arzenalistákhoz hasonló játékerőt képviselő csapatok elleni összecsapásokra.

Igaz, tudtuk előre, hogy nekünk idén nem a bajnoki címre és az európai kupaszereplésre hajtó együttesek lesznek az ellenfeleink. A Boavistának ebben a szezonban elsősorban a Penafiel, a Moreirense, a Paços Ferreira, a Gil Vicente, az Arouca és az esetlegesen rossz idényt kifogó középcsapatok ellen kell nagyon odatennie magát és mindenáron kivívnia a bennmaradást. Máskülönben nevetség tárgyává tesszük magunkat és bohózattá válik az egész kizárás–igazságszolgáltatás–visszahelyezés balhé. Aminek egyébként még koránt sincs vége, mivel a Boavista 23,5 millió eurós kárpótlást követel a labdarúgó-szövetségtől – de erről majd egy későbbi posztban.

Amit a meccsel kapcsolatban a két villámgyorsan beszedett gólon kívül még érdemes megjegyezni, az a Boavista rendkívül pontatlan játéka. Sok volt a technikai hiba, illetve a játékosok többször nem értették meg egymást. Nagyon látszódott, hogy nem csiszolódott még össze a gárda, ami mondjuk nem is csoda, hisz a fiúk többsége csak néhány hete a keret tagja. Az összeszokott elülső hármas, Bobô, Julián és Zé Manuel pedig megtapasztalhatták, hogy ami elég a harmadosztályban, az bizony kevés a Primeira Ligában. Kevés, mint Camping sajtban a sátorfelszerelés.

Azért voltak relatíve jól teljesítők is a sakkosoknál és az igazság az, hogy a 3:0-ás végeredmény nem tükrözi hűen a játék képét. A Boavista a meccs eleji rövidzárlatát leszámítva partiban volt a Bragával, de legalábbis nem játszott alárendelt szerepet. Ezt a mérkőzés statisztikái is alátámasztják. Érdekes tény, egyben megint csak a támadósor kritikája, hogy kapura leginkább a védőink voltak veszélyesek. Az alapból jobbhátvéd Brayan Beckeles a középpályán kapott lehetőséget Petit-től, de a hondurasi nem vallott szégyent, az ő nevéhez fűződött a legnagyobb egyenlítési lehetőségünk az első félidőben. João Diasnak is volt két távoli lökete, sajnos mindkettő jócskán célt tévesztett. Akiket még dicséret illet, azok egyrészt a csapatkapitányi szalagot kiérdemlő Fábio Ervões, aki egészen véleményes kiállításáig jól igazgatta a védelmet, másrészt a csereként beállva a támadásokba némi lendületet hozó, technikás játékosnak tűnő Yoro Ly voltak. Ha rajtam múlna, az Örményországból érkezett szenegáli kezdene Zé Manuel helyén a következő fordulóban. Bruno Tengarrinháról lerítt, hogy van élvonalbeli tapasztalata, valamint azon ominózus kapitális hibáját leszámítva, amiből az első gólt kaptuk, az ex-rákóczis Lucas is szépen söprögetett.

A második fordulóban, augusztus 24-én az Estádio do Bessa is vissza fog kerülni az élvonalbeli labdarúgás vérkeringésébe, méghozzá nem akármilyen mérkőzéssel: vasárnap a bajnoki címvédő Benfica látogat majd a Boavista otthonába. A találkozó nemcsak emiatt lesz történelmi, hanem azért is, mert a portugál Primeira Liga történetében először fognak bajnokit játszani műfüves borításon. A Bessa gyepszőnyegét még 2010-ben cserélték szintetikusra, amely azóta az UEFA-nál is elismerésben részesült, így minden akadály elhárult az elől, hogy első osztályú mérkőzéseket játsszanak rajta. Remélhetőleg a hazai pálya ad majd akkora pluszt a sakkosoknak, hogy meg tudják szerezni első pontjaikat, bár még úgy sem mi leszünk a meccs esélyesei, hogy a Benfica valószínűleg nincs műfűhöz szokva. Egyébiránt nagyon kíváncsi leszek arra, hogy mennyien látogatnak majd ki a stadionba, illetve még inkább arra, hogy milyen lesz a szurkolók megoszlása a stadionban. Emlékezetes, a 2005-ös bajnokavatásuk során a benfiquisták gyakorlatilag megszállták a Bessát. Bízom benne, hogy ezúttal inkább pepitába öltözött emberekkel lesznek tele a lelátók. Vagy legalább félig tele, a harmadosztályban tapasztalt nézőszámokhoz képest ugyanis az is nagy előrelépés lenne...

FORÇA BOAVISTA!